Kétnapos konferenciával ünnepli a népmese napját a Magyar Olvasástársaság

Kétnapos konferenciával ünnepli a népmese napját a Magyar Olvasástársaság, amely idén a mese sokszínűségére fókuszál az Országos Széchényi Könyvtárban szervezett szakmai találkozón.

A 14. Országos népmese-konferencia témája a mese sokszínűsége a bábos, a drámapedagógus és a történetmesélő mesemondók szemével – mondta el Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke a konferencia pénteki megnyitóján.

Kiemelte, hogy a találkozón számos olyan szakember beszél, aki az elmúlt években nagy érdeklődésre számot tartó előadást tartott, köztük Mikulás Ferenc, aki a képernyőn megjelenő Mátyás király-mesékről beszél, vagy Varga Norbert, aki az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny hagyományközvetítő szerepéről tart előadást.

A konferencia második napja módszertani nap lesz, élményműhely és közösségi tapasztalat elhivatott kollégák számára.

Dala Sára, a Hagyományok Háza népmese-szakelőadója a magyar népmese helyzetét értékelve beszédében pozitívumként emelte ki, hogy a magyar népmese napja 2005-ös “elindulása” óta egyre több népmesemondó versenyt rendeznek Magyarországon és a határon túlon egyaránt, amely az óvodás korosztálytól kezdve a felsőoktatásban résztvevő hallgatókig minden korosztályt megszólít. Elenyésző azonban a felnőtteknek szóló mesemondó versenyek száma. A Hagyományok Háza igyekszik ezt az űrt pótolni, ezért októberben a Kárpát-medence 18 év feletti mesemondói számára hirdetett versenyt Hencidától Boncidáig címmel.

Dala Sára elmondta, hogy a népmese napjának elindulása óta számos mesemondó kurzus és rendezvény, konferencia, találkozó, verseny szerveződik minden évben. Szintén a pozitívumok között emelte ki a kormány 2015-ben megalkotott, Minden este népmese című stratégiáját, amelynek köszönhetően eddig 14 népmesepont alakult meg országszerte és nyert Európai Uniós forrásokat működéséhez.

A népmesepontokkal kapcsolatban rámutatott azonban arra is, hogy az “eszköztelenül” előadott, élőszavas mesemondás támogatása egyelőre háttérbe szorult az “eszközként használt mesével” szemben, hiszen a forrásokat egyelőre elsősorban meseillusztrációk, dramatizált mesék elkészítésére, meseírásra vagy különböző személyiségfejlesztő tréningek szervezésére, mesezenekarok támogatására lehet fordítani.

A szakember hangsúlyozta, hogy a népmese közvetítésével foglalkozó szakembereknek, a mesemondó versenyek szervezőinek fontos feladata, hogy megfelelő szakmaisággal mutassák be, milyen gazdag a népmese hagyománya, a kiírásokban ösztönözzék kevésbé ismert mesék felkutatását, valamint hangsúlyozzák azt, hogy “a népmese egy variációkban élő folklór műfaj”.

Kiemelte továbbá: fontos lenne, hogy az élőszavas mesemondással foglalkozók minél több párbeszédet folytassanak az alkalmazott tudományok képviselőivel, a közoktatásban és köznevelésben dolgozó pedagógusokkal, akadémikusokkal.


MTI 2018. szeptember 28., péntek 12:32

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.