2011-ben: "Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni."

2012-ben: "Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni."

A társadalombiztosítási járulék helyett értsd az utódját, a szohát (szociális hozzájárulási adó).

Valójában egyetlen kifejezést változtattak meg a hivatkozott törvényhelyen: "számolja el" helyett, "elszámolható" került a szövegbe. Mondhatnánk azt is, hogy ez nem egy lényeges változás, pedig az, mert hibás adófizetést eredményezhet. Mégpedig azért, mert ha nem számoltam el költségként például az ehot, pedig a részletszabályok ismeretében megtehettem volna, akkor sem élhetek a 78%-os jövedelem-meghatározással. Ha mégis megteszem, büntethető vagyok a hibás bevallásért, ill. adóhiányért, pedig ebben az esetben nincs kétszeres költségelszámolás.

A 78%-os szabály alkalmazása esetén, ennek a hányadnak a nagysága határozza meg azt, hogy szükséges-e az adóalap-kiegészítést alkalmazni, vagy nem. Természetesen, ha van a magánszemélynek más, az összevont adóalapba tartozó jövedelme is, akkor az éves várható jövedelem 2.424.000 forint feletti részére, annak arányában kell meghatározni a 27%-os adóalap-kiegészítést.

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló- és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalap-kiegészítés a 2012. évi szabályok szerint.

Nem érinti a 78%-os szabály azokat a magánszemélyeket, akiknek

- nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelmük, (csak osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelmet, stb. kaptak)

- a jövedelmük után a szoha vagy az eho megfizetésére nem a magánszemély kötelezett,

- az említett közterheket a jövedelmet juttató megtéríti számukra,

- lehetőségük van arra, hogy a szociális hozzájárulási adót vagy az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem megállapítása során költségként elszámolják, függetlenül attól, hogy ezt ténylegesen megtették-e, vagy nem,

- a 90%-os jövedelemhányadot alkalmazzák a személyi jövedelemadó elszámolása során.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény a kifizető fogalmára az adózás rendjéről szóló törvény megfogalmazását használja.

Ugyanakkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek:

a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés,

b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,

c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár az adóköteles pénztári kifizetéssel összefüggésben megállapítja és levonja az adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a magánszemély az őt terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról benyújtandó bevallásában szerepelteti. Az önkéntes egészségpénztártól és önsegélyező pénztártól jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás tekintetében a magánszemély kötelezett az adóelőleg megfizetésére és ennek megfelelően a negyedévet követő hó 12-éig az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie. A nyugdíj-előtakarékossági számlákról teljesített adóköteles kifizetést nem terheli adóelőleg. A magánszemély ebben az esetben az adót és az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóról szóló éves bevallásában állapítja meg.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelme. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény 3.§ (3) bekezdése szerint, a magánszemély az adóévben megszerzett, ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén, a teljes összeg után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg az összeg el nem éri az évi 450.000 forintos felső határt, a már megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az ekho-s egészségbiztosítási járulék, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével együtt. Felhívom a figyelmet, hogy az 1 millió forintos értékhatárt a bevétel összege alapján kell megállapítani. A fizetési kötelezettség megállapításánál tehát nem játszik szerepet a 78%-os szabály alkalmazása. Az eho alapja az adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem.