Mindenki hallott már arról, hogy az illetéktörvény szerinti vagyoni értékű jogok fogalma 2008-tól kibővült. Eszerint vagyoni értékű jog:

- a földhasználat,

- a haszonélvezet,

- a használat joga (ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat,) továbbá

- a vagyonkezelői jog,

- az önálló orvosi tevékenység működtetési joga, (praxisjog)

- az üzembentartói jog, továbbá

- ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Vagyis új tétele e fogalomnak az üzembentartói jog, és ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Hangsúlyozom, hogy ez a vagyoni értékű jog definíció csak az illetéktörvény szabályainak alkalmazása során használható. Nem lehet kiterjeszteni a más törvényekben - például a számviteli törvényben - szereplő vagyoni értékű jogra. Nem tartozik bele a bérleti jog, és a felsoroltakon kívül semmilyen más olyan tétel, amely a számviteli törvény szerint e tárgykörbe tartozna.

Ezen kívül azt is vegyük tekintetbe, hogy az illetéktörvény szerinti vagyoni értékű jogokkal is csak akkor foglalkozzunk az ajándékozási illeték szempontjából, ha

- a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítására,

- az ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedésére,

- továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondásra kerül sor.

Mindig azt keressük, hogy a mi cégünknek növekedett-e a vagyona az ügylet során. Ha igen, akkor "miénk az ajándékozási illeték", amelyről bejelentést kell tennünk az adóhatóságnak, és ennek alapján kiszabják az illetéket.

Például, ha van egy tartozásom, amit a másik fél (cég vagy magánszemély) elenged, akkor azt nekem nem kell visszafizetnem, megmarad a pénzem, nő a vagyonom. Tehát ajándékozási illetéket kell fizetnem a gazdagodásom értéke után. A másik félnél ez egy követelés volt velem szemben, amit elenged. Neki nincs baja az illetékkel.

Jellemzően milyen követeléseket szoktak elengedni a gazdálkodás során?

- Kis értékű régi, már leírásra váró vevőköveteléseket, amelyek behajtása sokba kerülne. (Meg kell egyezni róla.)

- A tagi kölcsönét elengedi a tulajdonos.

- A jóváhagyott osztalék kifizetését elengedi a tulajdonos.

- A másik cégtől kapott kölcsönt, vagy annak egy részét elengedik.

Lényegében ezekben az esetekben a másik fél a követeléséről ellenszolgáltatás nélkül (térítés nélkül) lemond. Nem tartozik viszont ezen esetek közé, ha a követelést engedményezik (eladják) vagy faktorálják, mert ilyenkor mindig van ellenérték.

Azon mentességi szabályt is vegyük figyelembe, hogy a 10.000 forint alatti követelés elengedése nem keletkeztet ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget, ha ezzel az elengedéssel teljesen megszűnik a követelés.

Azért szabták meg a mentesség feltételét így, hogy az illetékmentesség érdekében ne lehessen részletekben elengedni egy követelést 10.000 forintonként, amíg az el nem fogy.

Ingatlanvásárlás esetén, az illetékkötelezettség keletkezésekor a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó, nyilatkozatot köteles benyújtani, ha az ingatlant továbbeladás céljából vásárolta. Ugyanilyen bejelentési kötelezettsége van az ingatlanok pénzügyi lízingjével foglalkozó vállalkozásnak is, ha az ingatlant pénzügyi lízingbeadás céljából vásárolta. A lízingbeadóknak az árbevétel-feltételt is teljesíteni kell, az illetéktörvény 23/A.§-a szerint.

A főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, az ingatlanalap-kezelői tevékenységre jogosultságot az alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedéllyel igazolja.

A nyilatkozat alapján az ingatlan forgalmi értékének 2%-a lesz az illeték, ha az ingatlant 2 éven belül eladják vagy lízingbe adják.

A kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató, jogelőd nélkül alapított kezdő vállalkozónak, a kedvezményes illetékmértékhez az illetékkiszabásra bejelentésekor nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a tárgyévi nettó árbevételének 50%-a ingatlanok pénzügyi lízingjéből, vagy 75%-a ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízingjéből fog származni. Amennyiben a tárgyévet követő év június 30. napjáig a vállalkozó nem nyújtja be az állami adóhatósághoz a Magyar Lízingszövetség olyan igazolását, amely a tárgyévi nettó árbevétel - vállalt feltételek szerinti - megoszlását bizonyítja, akkor az állami adóhatóság a vagyonszerzés után az egyébként fizetendő és a kedvezményes illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50 százalékkal növelten állapítja meg.

2008-tól megszűnt az eladás illetve a lízingbeadás teljesítésének bejelentési kötelezettsége, mert az adóhatóságnak módja van a hatósági nyilvántartásokból ellenőrizni a teljesülést. Ha a továbbértékesítés vagy a lízingbeadás két éven belül nem történik meg, akkor az adóhatóság a kedvezményes és a normál illeték közötti különbözet kétszeresét veti ki.

Amikor a vállalkozó több ingatlant alakított ki a megszerzett ingatlanból, és nem sikerült mindegyiket két éven beül eladni, akkor arányosítással kell meghatározni az illetékkülönbözetet, illetve annak kétszeresét. Ez a szankciója a nyilatkozatban foglaltak nem teljesítésének.

Új illetékmentességi szabály került az illetéktörvény 26.§. (1) bekezdésének "q" pontjába a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozóan, bizonyos feltételek betartása mellett. A kedvezményezett eszközátruházás fogalmát a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-ának 23/b. pontja határozza meg. Eszerint kedvezményezett eszközátruházás az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében. Önálló szervezeti egységnek nevezzük, egy társaság olyan részlegének összes eszközét és kötelezettségét (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, az ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházása, feltéve, ha

a.) az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vett igénybe kedvezményes illetékmértéket és felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik, továbbá

b.) az átruházott eszközök értékében az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg a 75%-ot, valamint

c.) az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem vesz igénybe kedvezményes illetékmértéket, és

d.) az üzletágat átvevő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történő bemutatást követő egy éven belül nem idegeníti el.

Amennyiben egy cég ingyenesen megkapja egy gépjármű üzemben-tartásának jogát, akkor, mint megajándékozottnak, illetéket kell fizetnie. Nem szempont, hogy kitől kapta ingyenesen a jogot.

Az illetéktörvény 12.§-ának (4) bekezdése értelmében, gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Ilyenkor azonban nem a gépkocsit ajándékozzák, hanem annak az üzemben-tartási jogát, amely az illeték szempontjából vagyoni értékű jog. Ezért az illetékalap meghatározása az illetéktörvény 72.§-a szerint történik. Egy éves jogátadás esetén, a vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

A meghatározott időre szóló jogátadás esetén a vagyoni értékű jog értéke, az egyévi érték és a szerződésben kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát. A bizonytalan időre (határozatlan időre) terjedő vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egy évi érték ötszöröse.

Zárt végű pénzügyi lízing esetén nincs illetékfizetési kötelezettség.