Ennek megfelelően kimondja, hogy a munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.

Az említett 60 napon túl - de még mindig az általános elévülési időn belül - viszont már csak akkor lehet visszakövetelni a jogtalanul kapott bért, amennyiben a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

A munkavállalónak társadalombiztosítási ellátások visszafizetésével összefüggésben is hasonlóak a szabályok: aki pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt, vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. Ezen időn túl a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható. (Erre vonatkozóan egy "szép" példát hoz a BH201. 163. szám alatt megjelent ítélet, amely megállapítja, hogy jogszerűtlenül került visszafizettetésre 30 nap múltán egy táppénz, mivel a munkavállaló nem lehetett biztos abban, hogy őt az nem illette volna meg.)

A nyugdíjjogszabályok hasonló rendelkezést tartalmaznak. Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.

Az ilyen módon visszakövetelhetetlen ellátást foglalkoztató és/vagy egyéb szerv köteles megtéríteni a ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye.

Az egyéni járulékok helytelen (alacsonyabb összegben) történt levonása esetén viszont a különbözet megfizetési kötelezettsége - elévülési időn belül - minden esetben a munkavállalóra hárul.

És, hogy ugorjunk egyet: amennyiben az augusztus élő (új) egyszerűsített foglalkoztatás során a munkaadó nem tartja be a korlátozásokra vonatkozó szabályokat, akkor a közterheket az általános szabályok szerint kell megfizetni: tehát az egyéni járulékokat és SZJA-t is. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató helytelen eljárása a munkavállalóra is további terheket ró.