Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa 2011 szeptemberében hivatalból indított vizsgálatot arról, hogy a katasztrófahelyzetek kezelésében miként érvényesülnek a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok alapvető jogai.

Megállapítása szerint "a katasztrófahelyzetek felszámolására hivatott erők képzésében, eljárási rendjében nem szerepelnek olyan speciális szabályok, amelyeket követni lehetne a különleges védelemre szoruló gyermekek, idősek, fogyatékos emberek mentése során", ezért a szabályozáson túl az állomány képzésében látja a továbblépés lehetőségét.

Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató már az országgyűlési biztos vizsgálatának eredményére reagálva korábban közölte, hogy egyetért a biztos megállapításaival, de válaszában azt is tudatta Szabó Máté ombudsmannal, hogy a beavatkozásaik során mindig ügyelnek a különösen védendő csoportok jogainak érvényesítésére.

Az altábornagy arról is tájékoztatta a biztost, hogy a főigazgatóság krízisintervenciós csoportot működtet, amely jelentős mértékben támogatja az érintetteket. Mint az ombudsmani vizsgálat rámutatott, a katasztrófahelyzetekben a szükséges kompetenciával rendelkező társszervekkel együttműködésben oldották meg a kommunikációt a különleges bánásmódot igénylő emberekkel, például a kísérő nélküli kiskorúakkal, a siket, a láthatóan zavart személyekkel, kerekesszéket használókkal.

Az ombudsmani vizsgálat arra is kiterjedt, hogy miként kezelik a rendvédelmi, a mentésben, illetve kárelhárításban részt vevő szervek a védőfelszereléssel, az ellátással, a pihenőidővel, a túlszolgálat elszámolásával, a más szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos szolgálati panaszokat, ugyanis erre vonatkozó panaszok érkeztek érdekvédelmi szervezetektől az ombudsmanhoz. Az érintett rendvédelmi szervek vezetői viszont jelezték, nem tudnak ilyen jellegű szolgálati panaszról.

Az ombudsman a vizsgálatának eredményeként arra kérte az érintett hivatásos szervek vezetőit, vizsgálják felül, hogy megfelelő hatékonysággal biztosítja-e az alapvető jogok érvényesülését a vezetésük és irányításuk alá rendelt állomány panaszbenyújtásának, kivizsgálásának jelenlegi rendje. valamint kérte annak a meggondolását is, miképpen jelenhetnének meg az előírásokban a védendő csoportok jogainak érvényesülését segítő speciális szabályok és hogyan lehetne ezeket az ismereteket az állomány képzésébe is beilleszteni.

Az OKF az MTI érdeklődésére kedden azt közölte, a katasztrófavédelem alapfeladata a lakosság életének biztonságosabbá tétele, ily módon mindig kiemelt figyelmet fordított és fordít a társadalom valamennyi csoportjának védelmére. Felhívták a figyelmet arra, hogy már a különböző szintű gyakorlatok során is terveket készítenek azokra a valós életben is előforduló helyzetekre, amikor mozgásában valamilyen mértékben korlátozott, vagy folyamatos egészségügyi felügyeletet igénylő embereket kell biztonságba helyezni vagy megmenteni.

Emlékeztettek: a katasztrófavédelem megalakulása óta számos, az ország különböző pontjain kialakult rendkívüli helyzetben avatkozott be: az elmúlt 12 évben többször sújtotta Magyarországot árvíz, rendkívüli hőhullám, és 2010-ben bekövetkezett az ország történetének legsúlyosabb, tíz halálos áldozatot követelt ipari katasztrófája. "Ezeknek az eseményeknek a kezelése vagy felszámolása során is mindig kiemelt figyelmet fordítottunk azokra az emberekre, akik valamilyen oknál fogva a beavatkozó állomány fokozott segítségét igényelték" - hangsúlyozta az OKF, hozzátéve, a lakossági tájékoztató anyagaink is rendszeresen felhívják a figyelmet a különböző társadalmi csoportok eltérő öngondoskodási formáira.

"A katasztrófavédelmi mechanizmus valamennyi eleménél, így a megelőzés, a beavatkozás és a helyreállítás során is figyelembe vesszük, hogy vannak olyan embertársaink, akik több odafigyelést és körültekintést igényelnek. Ennek a kihívásnak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek eddig is megfeleltek és a jövőben is gondoskodni fognak minden bajba jutott emberről" - tudatták.