Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentése áttekinti a munkahelyi egészségvédelem és biztonság egyetemi oktatásba való integrálásával kapcsolatos kihívásokat, valamint bemutatja az ezekre adható lehetséges válaszokat.
Amint arra Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi
Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója rámutat, az új jelentés csupán legutóbbi
fejleménye egy már folyamatban lévő EU-OSHA kezdeményezésnek, amely a
munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a mindenféle szintű oktatásba
való integrálására irányul. "Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a
kockázat-megelőzési kultúra kialakításában" - mondja. "De ez nemcsak arról
szól, hogy a gyermekeknek és a fiataloknak megtanítjuk, hogyan kell
biztonságosan élni és dolgozni. Ha azt akarjuk, hogy a munkahelyi biztonság
és egészségvédelem az üzleti igazgatás és műveletek szerves részévé váljon,
minden jövőbeni menedzsernek és szakembernek szüksége lesz a feladataival és
felelősségi körével kapcsolatos kockázatkezelési oktatásra."
Azonban ha a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek az egyetemi
oktatásba való integrálására kerül sor, számos rendkívüli kihívással kell
szembenézni. Sokszor hiányzik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem
területén tapasztalattal rendelkező oktatószemélyzet, valamint az egyetemi
szintű oktatáshoz szükséges oktatási anyag.
Az egyéb iskolákkal összevetve az egyetemi munkavédelmi oktatás
fejlesztéséhez szükséges anyagi háttér is hiányozhat. Továbbá az egyetemi
kurzusok előnyben részesíthetik az elméleti tanulási módszereket a
gyakorlatiakkal, aktívakkal szemben.
Mindemellett, mint az a jelentésből kiderül, vannak európai példák arra, hogy a munkavédelem az alábbi tényezők segítségével eredményesen integrálható az egyetemi oktatásba:
- Munkavégzés együttműködésben a megfelelő személyekkel és szervezetekkel
(Németországban például a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi források
összegyűjtése érdekében számos egyetem partnerségben dolgozik)
- Külön tantárgyként való kezelése helyett a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi oktatás kurzusokba történő integrálása (például munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi elemek felvétele a mérnöki kurzusokba az
Egyesült Királyságbeli Liverpool Egyetemen)
- Hallgatók bevonása a munkavédelmi gyakorlat tanulókörnyezetükben
történő kezelésére (mint a Dublini Műszaki Intézetben, ahol a hallgatói
szövetség segít az egyetemnek abban, hogy megfeleljen a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek.)
A jelentés az esetekben talált összes sikertényezőt bemutatja. Végül javasolja egy "összegyetemi megközelítés" kidolgozását, amely egyesíti a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, illetve kockázati oktatást azokkal a gyakorlati lépésekkel, amelyeket az egyetemek tesznek meg, hogy személyzetük és hallgatóik számára biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítsanak.