Tavaly - beleértve a hétvégéket is - 60 munkabaleset történt naponta, melyek közül minden harmadik nap volt egy halálos kimenetelű. Összesen 18 454 dolgozó - 12 227 férfi - szenvedett el balesetet munkahelyén, ebből 99 végződött halállal, legalábbis az OMMF munkabaleseti jegyzőkönyveken alapuló nyilvántartása szerint. Mindenképpen örvendetes hír, hogy négyezerrel kevesebb baleset volt 2009-ben, mint 2008-ban, és 17 emberrel kevesebb munkavállaló halt meg munkavégzés közben, mint az azt megelőző évben. Noha az áldozatok és a balesetek száma csökkent, érdemes megnézni az okokat és levonni a tanulságokat. Legalább annyit, milyen szakmát ne válasszunk.

Az ILO 2003-ban nyilvánította április 28-át a Munkavédelem Napjának, aznap emlékezünk munkahelyi balesetben megsérültekre és elhunytakra is. A legveszélyesebb foglalkozások

Halálos baleset

Férfiak esetében a segédmunkások (pl. alkalmi munkások) vezetnek, itt 15 munkabaleset bizonyult végzetesnek. Őket követik a tehergépkocsi-vezetők 10 halálos munkabalesettel, majd a hegesztők, lángvágók, kőművesek, ács-állványozók, szállító- és rakodómunkások, mindegyik munkakörben 3 halálos munkabaleset volt 2009-ben. A hatóság adatai arról árulkodnak, hogy a nőknél hét szakmában történt egy-egy halálos munkabaleset. Akik meghaltak munka közben: kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetője, konduktor, üzletkötő, gondozó, kereskedelmi ügyintéző, kalauz, hálókocsi-kalauz, egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások.

Baleset

A férfiaknál itt is az első helyen a segédmunkások állnak, velük 911 munkabaleset történt. A második helyre a lakatosok kerültek, akik tavaly 723 munkabalesetet szenvedtek el. A harmadik helyen az OMMF adatai szerint a tehergépkocsi-vezetők állnak, ők 699 munkabalesetet voltak kénytelenek elszenvedni. Őket követik a különböző gépek, berendezések szerelői, javítói (333 db), a raktárkezelők (329 db), a húsfeldolgozó, (hentesek, mészárosok), hal- és baromfi feldolgozók (274 db), a gépjármű- és motorszerelők, - javítók (264 db), eladók (262db), hegesztők, lángvágók (227db), forgácsolók (212 db).

Érdekes, hogy a gyengébbik nemnél az első helyen az eladók állnak 544 munkabalesettel. Őket a lakás- intézménytakarítók (264 db), a segédmunkások (253 db), gyártósori összeszerelők (250 db), konyhai kisegítők (238 db), postai kézbesítők (178 db), egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (161 db), raktárkezelők (159 db), általános iskolai tanárok, tanítók, ápolók (115 db), szociális ápolók, gondozók (115 db) követik.

Halálos balesetek: a mezőgazdaság és az építőipar a legveszélyesebb

Összesen 99 halálos baleset volt 2009-ben - erről tanúskodik a hatóság statisztikája. A legtöbb baleset az építőiparban végződött halállal (30 db), ezt az iparágat követi a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (15 db), szállítás, raktározás, posta, távközlés (12 db). Érdekesség, hogy a kereskedelemi dolgozók közül 11-en, az igazgatás, oktatás területén dolgozók közül pedig 7-en vesztették életüket 2009-ben, erre a későbbiekben ki fogunk térni.

A munkavállalók a mezőgazdaságban és az építőiparban vannak leginkább kitéve a halálos munkabalesetek kockázatának - tájékoztat az OMMF. Ebben a két ágazatban ugyanis 100 000 alkalmazott közül 13-at, illetve 12,9-et ért 2009-ben halálos munkabaleset. Az alkalmazottak létszámához viszonyítva magas halálos munkabaleseti szám tapasztalható a "szállítás, raktározás" ágazatban is, ahol ez a mutató 5,2.

A halál oka: fadöntés, leesés, árokomlás

A mezőgazdasági (erdőgazdasági) ágazatban a halálos munkabalesetek többsége fadöntés közben következik be. Az építőiparban jellemzően a leeséses, beeséses, árokomlásos munkabalesetek végződnek halállal. A szállítás, raktározás területén a jellemző halálok a közlekedési eszközökhöz kapcsolható. - Mindhárom ágazatra jellemző, hogy a munkavégzés nem állandó, hanem változó helyszínen történik, ezért a munkáltatói ellenőrzés nehézkesebben kivitelezhető. Gondot okoz különösen az első két ágazatban a munkavállalók relatíve iskolázatlansága, és az alkalmi munkások nagy aránya. (a munkavállalóknak nem alakul ki helyismerete, munkarutinja) - emeli ki az OMMF szakembere.

Jó hír, hogy van olyan ágazat, ahol az elmúlt évben nem következett be halálos munkabaleset, ezek: az ingatlanügyek, művészet-szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatás, háztartások.

Érthetetlen halál: közlekedés, gyilkosság

A kereskedelem, oktatás, közigazgatás területén 18 baleset végződött halállal. Ezeket az adatokat elnézve elgondolkozik az ember, hogy milyen esetekről van szó. Az ugyanis még érthető, hogy egy ház tetején dolgozó építőipari, karbantartó munkás veszélynek van kitéve, hiszen a magasban dolgozik. És talán az sem meglepő, hogy fokozottan ügyelnie kell annak, aki szúró, vágó eszközzel dolgozik. De a kereskedelemről, oktatásról, igazgatásról valahogy nem arra asszociál az ember, hogy egy rossz mozdulat is végzetes lehet.

Az OMMF úgy tájékoztatott, hogy a 18 halálos munkabalesetből 9 a munkavégzéssel összefüggésben lévő közlekedés során következett be. Három esetben gyilkosság áldozata lett a munkavállaló. A többi hat balesethez olyan munkafolyamatok kapcsolhatók, mint hulladékkezelés, illetve egyéb e körbe tartozó munkafolyamat (pl. fűnyírás, bozótirtás, gallyazás közút, vasút kezelés), gyártási folyamatok és eljárások, munkaterületek, szállítóeszközök működésének ellenőrzése, karbantartás, beállítás, kereskedelem, szállítás és raktározás.

Nagyvállalat - nagyobb kockázat

A 18 ezer balesetből a legtöbb - több mint 7000 - nagyvállalatnál következett be és a balesetet elszenvedettek többsége a 26-34 és a 35-44 éves korosztály köréből került ki.

Ha átlagot vonunk, akkor a munkabalesetek relatív megoszlása a "vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződés-mentesítés", a "szállítás, raktározás" megnevezésű ágazatban és a feldolgozóiparban a legmagasabb. Itt a 100 000 alkalmazottra eső munkabalesetek száma: 1372,7, 971,6, illetve 841,6. A munkabalesetek közül ezekben az ágazatokban sok kapcsolható a gyalogos közlekedéshez: elcsúszás, elesésből eredően sok munkabaleset következik be. Az "információ, kommunikáció" ágazatban történt relatíve a legkevesebb nem halálos munkabaleset: 156,1 munkabaleset/100 000 alkalmazott.

Mi olyan veszélyes a kiskereskedelemben?

Ha másképp, TEÁOR szakáganként vizsgáljuk meg az adatokat, akkor kissé részletesebb képet kapunk a balesetek alakulásáról. A kiskereskedelemben történt 2009-ben a legtöbb baleset (1598). Ezt követi a szárazföldi, csővezetékes szállítás (1276), valamint az élelmiszergyártás (1106).

A kiskereskedelem esetében a legtöbb nem halálos munkabaleset a kézi anyagmozgatás (511 db), a helyváltoztatás (322 db), és nem motoros kézi szerszámokkal végzett munka közben (202 db) következett be. - Itt is jellemzőek az elcsúszásból, elesésből bekövetkezett munkabalesetek, illetve azok, amelyek helytelen teheremelésből adódnak. Sok munkabaleset okozója olyan egyszerű kéziszerszám, mint a kés. (Vágásos, szúrásos esetek pl. kenyérszeletelés, húsbontás közben.) - tájékoztatta lapunkat az OMMF szakembere.

Érdekesség, hogy egy-egy balesetet olyan különleges esemény váltja ki, mint tűz, robbanás, villamos rendellenesség (14 db), túlfolyás, szivárgás, elfolyás, gázképződés (26 db), s gyakori a munkaeszköz, anyag törése, repedése, csúszása, leesése (160 db).

Veszélyes az egészségügy is

Ugyanakkor nem tűnik ki a statisztikából, hogy egyes munkakörökben előforduló munkahelyi balesetek milyen veszélyesek, ha nem is okoznak azonnali halált. Ilyen veszélynek vannak kitéve az egészségügyi dolgozók, hiszen a kórházakban mindennaposak a tűszúrásból származó munkahelyi balesetek, amely hepatitis vagy HIV (AIDS)-fertőzést okozhatnak. Az OMMF-hez azonban a munkabalesetek (773 db) közül csak 7 esetben került bejelentésre fecskendőtű szúrásos eset. Ez valószínűleg a bekövetkezett esetek töredéke, mivel a sérülések nagy része nem okoz három napnál hosszabb munkaképtelenséget, és így nem tartozik a jelentési kötelezettség hatálya alá. Ennek hiányában viszont nem kerülnek bele az OMMF által vezetett statisztikai adatbázisba.

A karbantartási munkák veszélyei

Szakemberek szerint sok baleset a karbantartás során következik be. A karbantartási munkák fő veszélyét az okozza, hogy ezekre a munkáltatók a mai viszonyok mellett nem készülnek fel kellőképpen. Jellemzően elmaradnak a tervszerű megelőző karbantartások, így ezek a munkák szinte csak hibajavításból állnak. Az előzetes tervezés hiányában a munkavállalóknak sokszor a helyszínen kell dönteniük a munkavégzés mikéntjéről. Az ilyen munkák velejárói lehetnek a nagy magasság, a szűk munkaterület, különleges veszélyek (pl. vegyi, biológiai veszélyek, áramütés kockázata) a munkavégzés szervezetlensége, az összehangolás hiánya - sorolja a balesetek okait az OMMF szakembere.

Mi áll a balesetek hátterében?

A balesetek hátterében több tényező húzódik meg. Az OMMF és a Liga Szakszervezetek tapasztalatai szerint a gyakori kiváltó ok, hogy a foglalkoztató nem tesz eleget a Munka Törvénykönyve által előírt munkavédelmi kötelezettségeinek, nem biztosít védőfelszerelést, nem veszi számba a kockázati tényezőket, elmulasztja az időszakos orvosi vizsgálatokat, de szerepet játszik a munkavédelmi oktatás hiányossága illetve az is, hogy a szakmunkáshiány miatt megfelelő végzettség nélkül segédmunkásokat alkalmaznak a munkáltatók. Az OMMF statisztikájából az is kiolvasható, hogy az emberi figyelmetlenség vagy a dolgozó/munkaadó rossz döntése is sokszor végzetes lehet. És olyan is előfordul, hogy az illető gyilkosság áldozata lett.

A hatóság kiemeli: a munkavédelem egyik fő alapelve, hogy "az egészséget nem veszélyeztető, és biztonságos" munkavégzés feltételeit elsősorban a munkáltató akaratától függetlenül ható (kollektív) műszaki védelemmel kell megoldani. Ahol ezt az elvet nem alkalmazzák (esetleg nem lehet alkalmazni) ott a munkavállaló könnyen kerülhet veszélyhelyzetbe. Erre egy példa a gépjárművezetés, (illetve a gépjárműveken történő utazás). Itt a munkavállaló rossz mozdulatát, helytelen helyzetfelmérését, hibás döntését nagyon nehéz kiküszöbölni. A munkáltatónak ez esetben kötelessége gondoskodni a gépjárművek megfelelő műszaki és biztonsági állapotáról, a munkavállalók (sofőrök) oktatásáról, kiképzéséről, a megfelelő pihenőidő biztosításáról, a munkára való alkalmasság ellenőrzéséről, azonban ezek ellenére is egy - a munkáltató által el nem hárítható - hibás mozdulat tragédiához vezethet.