Mit ellenőrizhet a felügyelő?

A munkaügyi ellenőrzést végző felügyelő minden olyan természetes és jogi személyt, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságot ellenőrzése alá vonhat, amely tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt, külföldi állampolgárt, vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján foglalkoztat. Nem minősül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályai szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, viszont a felügyelő ellenőrzése ugyancsak kiterjed a Polgári Törvénykönyvben szabályozott jogviszonyok (pl. megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, közkereseti társaság, betéti társaság, illetve korlátolt felelősségű társaság tagjának személyes közreműködése) alapján történő foglalkoztatási formákra is.

Az ellenőrzési tárgykörök meghatározása tekintetében nem fukarkodik a jogszabály, hiszen összesen 18 témakör megjelölésével jelöli ki a felügyelő meglehetősen széles ellenőrzési kompetenciájának kereteit. A teljesség igénye nélkül megállapíthatjuk, hogy a munkaügyi ellenőrzés első sorban a foglalkoztatásra irányuló jogviszony keletkezésével, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatok tartalmi és formai kritériumainak vizsgálata, és az ezzel összefüggésbe hozható bejelentési, nyilvántartási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése mellett az egyenlő elbánás követelménye teljesülésének ellenőrzésére, valamint a külföldiek magyarországi foglalkoztatására, illetve a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések teljesítésülésének vizsgálatára terjed ki.

Mit tehet a felügyelő ellenőrzése során?

A legtöbbször hivatalból, de bizonyos esetekben kérelemre (annak kérelmére, akinek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az ügy érinti) is eljáró felügyelő az ellenőrzése alá vont munkahely valamennyi helyiségébe, ha szükséges, a rendőrség támogatásával, beléphet. Megtekintheti az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokat, azokról másolatot készíthet, illetve szükség esetén lefoglalhatja azokat. Jogosult továbbá az ellenőrzéssel összefüggésben kép- illetve hanganyag rögzítésére, az ellenőrzött munkahelyen tartózkodó személyek - személyazonosságának megállapítása érdekében - igazoltatására, TAJ számuk megismerésére., illetve tőlük felvilágosítás beszerzésére.

Az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszűntetése érdekében a felügyelőt gazdag eszköztárral ruházza fel a törvény, mivel a vonatkozó munkajogi szabályok megtartására irányuló felhívás, az észlelt szabálytalanság határidőn belüli megszüntetésére kötelezés, a további foglalkoztatás megtiltása, esetlegesen szabálysértési eljárás lefolytatása mellett javaslatot tehet, illetve bizonyos esetekben javaslatot köteles tenni munkaügyi bírság kiszabására. Ezen túlmenően a törvény külön meghatározza azon eseteket, amikor a munkaügyi bírság kiszabásától a felügyelő sem tekinthet el.

A munkaügyi bírság

A munkaügyi bírság mértéke tekintetében három tényező bír kiemelkedő jelentőséggel. A harmincezer forinttól akár nyolcmillió forintig terjedő bírság összegének nagysága a megállapított szabálytalanság típusának, a jogsértések számának, valamint az érintett munkavállalók számának kombinációja határozza meg. Több, a bírság mértékének meghatározása során számba vehető jogsértés elkövetése miatt alkalmazandó bírságot külön-külön rendeli kiszabni a törvény azzal, hogy ez esetben a bírságok együttes összege - egy kivétellel - a tizenötmillió forintot nem haladhatja meg. Ha ugyanis a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor, a munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól akár húszmillió forintig is terjedhet.

A munkaügyi szabálysértés

Szintén nem elhanyagolható fontosságú szabály, hogy amennyiben az ellenőrzés során megállapított szabálytalanság egyúttal a szabálysértési jogszabály előírásait is megsérti, a munkaügyi felügyelő azon túlmenően, hogy munkaügyi bírság kiszabására tehet javaslatot, a munkáltató részéről eljáró természetes személy ellen szabálysértési eljárást is lefolytat. Ebben a körben munkaügyi szabálysértésnek minősül például a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése, a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkabérre, a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra vonatkozó rendelkezések megsértése, a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése, vagy például külföldiek illegális foglalkoztatásának elősegítése. Nem folytatja le a felügyelő fenti feltételnek megfelelő eset ellenére a szabálysértési eljárást, ha a foglalkoztató magánszemély vagy egyéni vállalkozó, hiszen ebben az esetben ugyanazt a személyt ugyanazon jogsértésért duplán bírságolná, ami viszont a kettős büntetés tilalmának klasszikus elvébe ütközik. De a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata természetesen ez utóbbi esetben sem marad el.

A fenti rövid összefoglalás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelkeltő és tájékoztató céllal készült, amely így nem minősül jogi tanácsadásnak.

dr. Gonda Sándor

jogász

+36305863045