Válasszon a hírek, cikkek következő témakörei közül:


 

A baleseti táppénz összege

2009-02-25 15:34:04, Forrás: InfoMédia Kiadó
A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetve ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonyban áll. (Eb.tv. 55. § (6) bek.)
A baleseti táppénz összegének a megállapításánál a munkáért, tevékenységért kifizetett 4%-os mértékű egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni. A baleseti táppénz összege 100%-os mértékű, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi átlagjövedelemmel azonos.

A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe (Vhr. 33. § (2) bek.):

- az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat - valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették;

- a törzsgárda- és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint bármilyen jogcímen adott segély.

Külön kell kiszámítani a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért járó rendszeres és nem rendszeres jövedelem naptári napi átlagát.

Ha a biztosított részére a figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki - függetlenül attól, hogy később került kifizetésre -, be kell számítani a baleseti táppénz alapjába.

A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegét a táppénz kiszámításánál leírt módon kell megállapítani. (Vhr. 31. § (5)-(6) bek.)

Az alábbi pontokban ismertetett eljárás szerint kell a baleseti táppénz összegét megállapítani: (Eb.tv. 55. § (6) bek.)

- A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

- Ha a biztosítottnak bármely ok miatt nem volt az előző hónapban jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a balesetet megelőzően elért tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

A baleseti táppénz összegénél alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint ha a figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, az elért rendszeres jövedelmet - heti 5 napos munkarend szerint - teljes hónapra kell átszámítani és annak egy naptári napra jutó összege képezi a baleseti táppénz alapját.

Ha a biztosítottnak nem volt tényleges jövedelme, akkor a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének naptári napi összegével.

2003. január 1-jétől megváltozott az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének megállapítása. E jogviszonyok alapján biztosítási jogviszonyban állók körében a baleseti táppénzt a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, a baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100%-a. (Eb.tv. 55. § (8) bek.)

Az alábbi pontokban ismertetett eljárás szerint kell az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénz összegét megállapítani:

- A baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem alapján kell megállapítani, ha legalább 180 naptári napi jövedelemmel rendelkezik.

- Amennyiben a jogosultságot közvetlenül megelőző évben nincs 180 napra egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját megelőző (visszafelé számított) 180 napi jövedelem alapján kell megállapítani.

- A 180 napi jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. (6.1.35. pont)

- Ha az egyéni és társas vállalkozó nem rendelkezik a baleseti táppénz összegének megállapításához szükséges legalább 180 napi jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér 30-ad részének figyelembevételével kell megállapítani. (6.1.34. és 6.1.35. pont)

Baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén

Ha a sérült az első baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet. (Eb.tv. 56.§ (5) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, a baleseti táppénz kezdő napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. (Eb.tv. 56. § (6) bek.)

Egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettek baleseti táppénz összege

Ha a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett, illetőleg csak baleseti ellátásra jogosult, a baleseti táppénz összegének a megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztatónak (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot kellett fizetni. (Eb.tv. 56. § (2) bek.)

A saját jogú nyugdíj folyósítása mellett munkát végző biztosított baleseti táppénz összegének a megállapításánál csak a nyugdíjasként elért jövedelmek vehetők figyelembe.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, társas vállalkozó baleseti táppénz összegét ugyancsak a táppénzre vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti táppénz alapjaként azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amely után baleseti járulékot fizettek.

Baleseti táppénzre jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

A biztosított a baleseti táppénzre kizárólag abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset érte. (Eb.tv. 56. § (1) bek.) Amennyiben a biztosítottnak egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya is van és üzemi balesetet szenved az egyik tevékenysége körében végzett munka közben, baleseti táppénzre csak annak a biztosítási jogviszonynak alapján lesz jogosult, amelyben az üzemi baleset érte. Ha azonban a biztosított a másik jogviszonyában (vagy a többi jogviszonyában) is keresőképtelen, akkor részére e biztosítási jogviszonyok alapján a táppénzt az általános szabályok szerint kell számfejteni.

Alkalmi munkavállaló baleseti táppénzre jogosultsága

Az alkalmi munkavállaló munkavégzésére a Tbj. alapján nem terjed ki a biztosítás. Az 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezik az alkalmi munkakönyvvel történő foglalkoztatásról.

A törvény alapján alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató "Alkalmi munkavállalói könyvvel" (továbbiakban: AM könyv) ugyanazzal a munkavállalóval:

- legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és

- egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig és

- egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig munkaviszonyt létesít.

A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. 2006. január 1-jétől a munkavállaló 3 természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkáltatónál évente 200 napot dolgozhat alkalmi munkavállalóként.

A munkavállalónak kifizetett jövedelem után a munkáltató közteherjegyet ragaszt be az AM könyvbe. A beragasztott közteherjegy alapján az alkalmi munkavállalót egészségügyi szolgáltatás és nyugdíjra jogosító szolgálati idő illeti meg. A munkavállalónak egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, ezért csak baleseti táppénzre jogosult.

Amennyiben a munkavállaló üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz megállapításánál az általános szabályokat kell alkalmazni. Tehát a munkáltatónak fel kell venni a "Munkabaleseti jegyzőkönyv"-et, vagy az "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-et és ha a munkavállaló üzemi balesetből keresőképtelenné válik, 1 évig jogosult ellátásra.

A baleseti táppénz összegének a megállapítása az 1997. évi LXXIV. törvény 10. §-ában és mellékletében meghatározottak szerint történik. Az ellátás alapja nem az az összeg, amely után a munkáltató a közteherjegyet
Keresés
Bejelentkezés
Ingyenes hírlevelekJelenleg nincs hírlevél