Válasszon a hírek, cikkek következő témakörei közül:


 

Rendkívüli felmondás

2012-02-02 14:42:46, Széles Imre, Forrás: Ügyvezető
A rendkívüli felmondás lehetőségét mind a munkaadónak, mind pedig a munkavállalónak lehetővé teszi a Munka Törvénykönyve. A munkavállaló e procedúrából akkor kerülhet ki „győztesen”, amennyiben a munkáltató rendkívüli felmondása jogellenesnek bizonyul, avagy az ő általa kezdeményezett felmondás jogszerű volt.

Hogy mikor szüntethető meg a munkaviszony rendkívüli felmondással, arról azt az Mt. 96. §-a fogalmazza meg. E szerint a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy a júliusban hatályba lépő új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 78. §-a szinte szó szerint ezekben az esetekben teszi lehetővé az azonnali hatályú felmondást.)

Míg a munkáltató által kezdeményezett rendkívüli felmondásra rengeteg jogesetet találhatunk, addig a munkavállaló kezdeményezett és végigvitt ügyekre annál kevesebbet. Ennek az is oka többek között, hogy a munkaadók általában eltekintenek a dolgozó jogellenes felmondásához fűződő következmények érvényesítéstől, illetve a dolgozók sem firtatják a jogszerű azonnali felmondásuk esetére járó juttatásaikat.

Pedig a tét egyik esetben sem kicsi, hiszen amennyiben a munkavállaló rendkívüli felmondása

  • jogszerű: felmentési idő, végkielégítés, sőt adott esetben kártérítés illeti meg, viszont ha
  • jogellenes, akkor köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos. Ezen túlmenően a munkáltató kárigénnyel is felléphet.

Két eset, amikor a bíróság a munkavállaló javára döntött, tehát a dolgozó rendkívüli felmondása jogszerűnek bizonyult.

A BH2011. 319 számú jogesetben a munkáltatónak a napi munkaidőn felül, és pihenőnapon is túlmunkát kellett végeznie, melyet a jelenléti íven nem tüntethetett fel, és amelyért ellentételezésben nem részesült.

A következő jogeset a BH2006. 417 számon jelent meg. Ebben kimondta a bíróság, hogy törvényben a munkáltató számára előírt munkaszerződés - módosítási kötelezettség - megszegése a munkavállaló rendkívüli felmondása jogszerű indokául szolgálhat.

Keresés
Bejelentkezés
Ingyenes hírlevelekJelenleg nincs hírlevél