Az Mt. kiegészült egy új szakasszal (129/B. §), amely a cselekvőképtelen munkavállalókra vonatkozik.

Eszerint a cselekvőképtelen munkavállaló

· csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.

· munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására.

· munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa.

· esetében az Mt. Harmadik Rész VIII. fejezetének (a munkavállaló kártérítési kötelezettsége) szabályai nem alkalmazhatók, egyebekben a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.

Az Mt. 138. §-a (1) bekezdése ugyancsak módosult. Alapvetően továbbra is 24 hét (egybefüggő) szülési szabadságra jogosult az anya. A szülési szabadság viszont január 1-jétől annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A 138. § kiegészült továbbá egy új (1a) bekezdéssel miszerint a szülési szabadság tartamát - a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni.

Ugyancsak január 1-jétől került beiktatásra a 138. § (7) bekezdése. Ez kimondja, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Az erre az időre járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.