Segíthetünk Önnek?!

Ön mit kérdezne szakértőinktől?!

Hogyan kell…?
Mit jelent….?
Kinek jár...?
Változtak…?
Mit tegyek…?

Állunk rendelkezésére! Mások már éltek a lehetőséggel:

Érkezett: 2008. február

Kérdés:

1) Jár-e betegszabadság a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként munkát végző személynek (rokkantnyugdíjas)?

2) Milyen ellátások illetik meg, illetve milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót és foglalkoztatottat?

Válasz:

1/
A társas vállalkozó - legyen az kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő - a GT szabályai szerint folytatja tevékenységét.
A betegszabadságról egy másik jogszabály, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezik. Mint a neve is mutatja, e törvény a munkaviszonyokra vonatkozik, így hatálya a társas vállalkozókra nem terjed ki.
Ebből kiindulva megállapítható, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó keresőképtelensége esetén a betegszabadság nem jár.

2/
Ez a kérdés már összetettebb.
Egyrészt jár neki egészségügyi szolgáltatás. Ez jár tulajdonképpen a nyugdíjas státusza alapján. Nem jár viszont egészségbiztosítási pénzellátás, mivel pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó.
Jogosult lehet az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira.

A közterhekről:

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
A Tbj. 19. § (4) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék összege teljes naptári hónapra 4350 Ft, naptári napokra 145 Ft. Ez a kötelezettség teljesen független attól, hogy a kiegészítő tevékenysége folytatónak minősülő társas vállalkozó részére a személyes közreműködése alapján történt-e járulékalapot képező jövedelem kifizetés vagy sem. Ráadásul ezt mindegyik társas vagy egyéni vállalkozói jogviszonyában köteles megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ennek a lapja a tényleges jövedelem, Tehát ez annyiban tér el, hogy a társas vállalkozás a fennálló jogviszony időtartama alapján fizet, míg a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó akkor fizet, ha van ténylegesen kifizetett jövedelem.